A lágyéksérv kezelése műtét nélkül - odafigyelést követel

Szabó Zoltán József

Szerző: Szabó Zoltán József

A lágyéksérvek az összes sérv 80%-át alkotják, míg a combsérvek 10%-kal, a köldöksérv és a ritka sérvek 5-5%-kal vesznek részt a statisztikában. Pl. 1000 újszülött esetében 10 lágyéksérv fordul elő. A 25 év feletti férfiaknál az előfordulás már 2%-os, és ez 50 éves kor után meredeken nő. Nőknél a lágyéksérv előfordulása 1% alatti.

Mi a lágyéksérv és hogyan alakul ki?

A lágyéksérvről leginkább akkor beszélünk, ha az úgynevezett sérvkapun kitüremkedik valamilyen belső szerv (pl. bél) vagy szövet (pl. zsírszövet). A problémával többségében férfiak küzdenek, hiszen náluk a lágyékcsatorna területe rendkívül gyenge. Ez lehet veleszületett probléma, de kialakulhat külső hatások miatt is.

A lágyéksérvnek két típusát különböztetjük meg, az egyenes, vagyis direkt és a ferde, vagyis az indirekt sérvet. Indirekt sérv esetén a sérvtartalom a lágyékcsatornán keresztül, míg direkt sérv esetén a meggyengült hasfalon át jut le a herékhez vagy nők esetén a nagyajkakhoz. Férfiaknál az indirekt (oldalsó vagy laterális) sérv esetén a sérvtartalom a herék leszállásának vonalát követve a lágyékcsatornán keresztül, a heréhez futó erek, idegek és az ondóvezeték mentén akár a herezacskóba is lejuthat. Nők esetében a lágyékcsatornát kitöltő, a méhet tartó kerek méhszalag mentén türemkedik ki a sérvtömlő a nagyajkak felé.

Kialakulása leginkább az öröklött hajlam számlájára írható, de közvetlen kiváltó okai is lehetnek. Ilyen a szülés, az erőltetett székelés és a súlyemelés. Továbbá kockázati tényezőként tartják számon a dohányzást, a gyakori köhögéssel járó betegségeket, az aranyeret, valamint a vizelési és székelési nehézségeket is.

Melyek a lágyéksérv tünetei?

Kezdeti szakaszban ritkán lehet megállapítani, hogy mi okozza a panaszokat, ilyenkor jellemzően az alhas tájékán jelentkezik szúró, nyomó érzés. Ebben az állapotban ultrahanggal lehet kimutatni a kezdődő sérvet.

A következő szakaszban már könnyebb felismerni a kidudorodás miatt, azonban a túlsúlyos betegek esetében ez sem egyértelmű, hiszen a jelentős zsírréteg takarja az előretoluló szerveket. A fájdalom intenzitása is egyéni, ez függ a beteg fájdalomküszöbétől és attól is, hogy a sérv melyik ideget nyomja.

A lágyékcsatorna ujjal történő tapintása alkalmas a kezdődő sérvek diagnosztizálására is. Fekvő helyzetben a sérv rendszerint megkisebbedik, de el is tűnhet: ilyenkor a lágyékcsatorna tapintása közben az orvos köhögésre szólítja fel a beteget, és a hasűri nyomásfokozódás következtében a sérvtartalom megjelenik a csatornában. Amennyiben a sérvfekvő helyzetben is előboltosul, nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a sérvtartalom visszahelyezhető-e a hasüregbe. Ha a sérvtartalom “kitapad” a sérvtömlőhöz, a visszahelyezés már nem lehetséges. Ha a sérvtartalom vissza is helyezhető a hasüregbe, a tömlő, ami odanő a környező szövetekhez, sohasem. Így a nyitott sérvkapu miatt - amikor a beteg ismét feláll vagy erőlködik -, a sérvtartalom ismét kicsúszik a hasüregből.

Forduljon orvoshoz

Ha lágyéksérvnek megfelelő tüneteket észlel, minden esetben forduljon a háziorvosához, aki megvizsgálja, és szükség esetén a megfelelő sebészetre irányítja! A lágyéksérv csak műtéti úton szüntethető meg, kezelés nélkül tovább növekszik, illetve veszélyes szövődmények alakulhatnak ki. Ezért érdemes már az észlelés korai szakaszában megkezdeni a vizsgálatokat. Ilyenkor előre tervezett műtéttel teljes gyógyulás érhető el.

Kizáródás esetén súlyos egészségügyi problémák, mint például bélelzáródás és akár halálos kimenetelű szövődmények is előfordulhatnak.

Ha a lágyéksérv kizáródására jellemző tüneteket észlel – láz, hirtelen megjelenő, kifejezetten erős lágyéktáji fájdalom, hányás, székelési képtelenség, vöröses-lilás lágyéktáji elszíneződés –, mielőbb keresse fel a területileg illetékes sebészeti sürgősségi ügyeletet.

A lágyéksérv diagnosztizálása

A lágyéksérv diagnosztizálása általában fizikális vizsgálattal történik, amelynek során az orvos tapintással vizsgálja a lágyék területét. A vizsgálat során az orvos megvizsgálja a sérvet, álló és fekvő helyzetben is, hogy a sérvtartalom (bél, zsírszövet vagy cseplesz) enyhe nyomással visszahelyezhető-e a sérvkapun keresztül a hasüregbe. Bizonytalan lágyéktáji duzzanat vagy duzzanat nélküli lágyéktáji fájdalom esetén további vizsgálatokra lehet szükség. Az ultrahangvizsgálat hasznos kiegészítője a fizikális vizsgálatnak, mivel pontos képet ad a sérv méretéről és elhelyezkedéséről. Az időben történő diagnózis kulcsfontosságú a megfelelő kezelés megkezdéséhez és a szövődmények elkerüléséhez.

Lágyéksérv kezelése műtét nélkül

A lágyéksérv kezelése műtét nélkül általában nem lehetséges, mivel a sérvet csak műtéti úton lehet véglegesen megoldani. Azonban, a műtét előtt vagy a műtétet követően, bizonyos esetekben, a lágyéksérv kezelése műtét nélkül is lehetséges. A lágyéksérv kezelése műtét nélkül általában a sérvkötők és sérvnadrágok viselésével történik. Ezek a speciális eszközök hatékonyan támasztják meg a hastájékot, amivel megelőzhető a hasizmok elernyedése és a sérv súlyosbodása.

A sérvkötők és sérvnadrágok beépíthető betétrészekkel rendelkeznek, amelyek kiegyensúlyozott kompressziós hatást gyakorolnak a lágyéktájékra. Ez a kompresszió csökkenti a fájdalmat és a sérv tüneteit, valamint segít megelőzni a sérv kizáródását. A lágyéksérv kezelése műtét nélkül tehát elsősorban a fájdalom csökkentésére és a tünetek enyhítésére irányul.

Ezen kívül, a gyógytorna és a fizioterápia is fontos szerepet játszik a lágyéksérv kezelése során. A gyógytorna és a fizioterápia segít a hasizmok erősítésében, ami hozzájárulhat a sérv tüneteinek enyhítéséhez és a sérv súlyosbodásának megelőzéséhez. Bár a lágyéksérv végleges megoldása műtétet igényel, ezek a nem műtéti kezelési módszerek hasznosak lehetnek a műtét előtti és utáni időszakban.

A lágyéksérv kezelése műtéti úton

A lágyéksérv kezelése szinte kivétel nélkül műtéti beavatkozással történik. Sérvek esetén a laparoszkópos műtét különösen ajánlott, különösen azoknál a betegeknél, akik nehéz fizikai munkát végeznek vagy sportolók, valamint kétoldali lágyéksérv vagy kiújuló sérv esetén. A kivételes esetek azok, mikor a beteget rossz általános állapota miatt nem lehet operálni, ilyenkor sérvnadrág vagy sérvkötő alkalmazása jöhet szóba. A műtét során az orvosok eltávolítják a sérvtömlőt, és megerősítik a lágyékcsatorna hátsó falát. A hagyományos beavatkozások esetén a kiújulás gyakori, de modern technikát alkalmazva ennek esélye minimálisra csökkenthető.

Napjainkban már elérhető az a műtéti eljárás, melynek során egy szövetbarát, nem felszívódó hálót helyeznek a lágyékcsatorna hátsó falára, és néhány öltéssel rögzítik. Ezzel a módszerrel nem csak a kiújulás esélye minimalizálható, hanem a gyógyulás folyamata is gyorsabbá tehető.

Műtét után jellemzően már másnap felkelhet a beteg, ami a trombózis és a légzési szövődmények elkerülése miatt is kiemelkedő fontosságú. A műtétet követő 6 hétig kerülni kell az erősebb fizikai megterhelést, de 2-3 hét után a könnyebb mozgásformák már engedélyezettek. A lehetséges komplikációk közé sorolják az általános műtéti kockázatokat – például sebgyógyulási zavar –, a túlérzékenységi reakciókat és a beültetett hálóval szembeni védekező reakciót, továbbá a lágyéki csatornában is keletkezhet fájdalom, amennyiben a beavatkozás során megsérültek az idegek. Ritka esetekben ismét kialakulhat a sérv, melyet ismét meg kell műteni, de zömében nem szoktak panaszok jelentkezni a műtétet követően.

Műtét során fontos szempontok

A lágyéksérv műtét során számos fontos szempontot kell figyelembe venni a sikeres beavatkozás érdekében. Először is, a sebésznek teljes mértékben el kell távolítania a sérvet, és meg kell erősítenie a hasfalat. Ez biztosítja, hogy a sérv ne újuljon ki, és a beteg gyorsan felépüljön.

A műtét során a sebésznek zárnia kell a sérvkaput, amelyen keresztül a sérvtartalom kitüremkedett. Ez a lépés elengedhetetlen a hasfal integritásának helyreállításához és a további sérvek kialakulásának megelőzéséhez. A hasfal megerősítése érdekében gyakran alkalmaznak szövetbarát, nem felszívódó hálót, amelyet néhány öltéssel rögzítenek a helyére. Ez a háló segít megelőzni a sérv kiújulását és gyorsítja a gyógyulási folyamatot.

A műtét során a sebésznek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy ne sértse meg a környező idegeket és szöveteket. Az idegek sérülése fájdalmat és egyéb komplikációkat okozhat a műtét után. Ezért a sebésznek precízen és óvatosan kell eljárnia a beavatkozás során.

Végül, a műtét után a betegnek követnie kell az orvos utasításait a megfelelő pihenés és a fizikai aktivitás fokozatos visszaállítása érdekében. A műtét utáni ellátás és a rendszeres orvosi ellenőrzés biztosítja, hogy a gyógyulás megfelelő ütemben haladjon, és időben felismerhetők legyenek az esetleges komplikációk.

A lágyéksérv lehetséges szövődményei

A lágyéksérv szabadon tud közlekedni a hasfal nyílásán a lágyék és a hasüreg között, azonban előfordulhat, hogy a sérvtartalom nem képes már visszahúzódni vagy nem helyezhető vissza a hasűrbe.

Azonnal hívja a mentőket, ha lágyéksérve van, és az alábbi tüneteket észleli:

• kifejezett, hirtelen megjelenő lágyéktáji fájdalom
• hányinger, hányás
• kifejezett puffadás, székelési képtelenség
• lázas rosszullét jelentkezik
• köhögés vagy sírás befejezése után sem csökkenő dudor
• vörösség, szürkés-kék elszíneződés a lágyéktájékon.

A lágyéksérv megelőzése

A lágyéksérv megelőzése érdekében fontos a megfelelő testtartás, a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás. A nehéz fizikai munka és a krónikus köhögés is hozzájárulhat a lágyéksérv kialakulásához, ezért ezeket a tényezőket minimalizálni kell. A székrekedés és az elhízás szintén növeli a lágyéksérv kialakulásának kockázatát, így a megfelelő étrend és a rendszeres testmozgás elengedhetetlen. Kerülje a hirtelen, nagy erőkifejtést igénylő tevékenységeket, és figyeljen oda a helyes emelési technikákra. A dohányzás elhagyása és a légzőszervi betegségek kezelése szintén segíthet a lágyéksérv megelőzésében.

A lágyéksérv műtét utáni ellátása

A lágyéksérv műtét utáni ellátása kulcsfontosságú a gyors és sikeres gyógyulás érdekében. A műtét után fontos a megfelelő pihenés és a fájdalomcsillapítás. A betegnek javasolt, hogy a műtétet követő első napokban kerülje a megerőltető tevékenységeket, és fokozatosan térjen vissza a normál napi rutinjához. A műtét után 2-3 héttel már megengedett a könnyebb testgyakorlás, de a nehéz fizikai munkát és az intenzív sportokat legalább 6 hétig kerülni kell. A felépülést a normál étrend olyan változata segíti, amely megakadályozza a székrekedést: fontos a rostokban gazdag élelmiszerek fogyasztása. A műtét utáni rendszeres orvosi ellenőrzés biztosítja, hogy a gyógyulás megfelelő ütemben haladjon, és időben felismerhetők legyenek az esetleges komplikációk.

Mire valók a sérvkötők, sérvnadrágok?

A sérvnadrágok és sérvkötők megelőzés céljából és műtét után is javasolt gyógyászati segédeszközök. Ezek a speciális, rugalmas anyagból készült kompressziós termékek hatékonyan támasztják meg a hastájékot, amivel megelőzhető a hasizmok elernyedése. A beépíthető betétrészeknek köszönhetően az ágyékra kiegyensúlyozott kompressziós hatást gyakorol, ami csökkenti a sérvkizáródás veszélyét. Az Értéksziget Beteggondozás kínálja a legnagyobb választékot a sérvkezeléshez szükséges segédeszközökből, így érdemes nálunk körülnézni.

Vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken! Amennyiben Önnek is sérvkötőre vagy sérvnadrágra van szüksége, esetleg további kérdései lennének a termékekkel kapcsolatban,

A lágyéksérv előfordulása és gyakorisága

A lágyéksérv előfordulása és gyakorisága a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. A statisztikák szerint a lágyéksérv az összes sérv 80%-át teszi ki, és különösen gyakori az 50 év feletti férfiaknál. A férfiak anatómiai felépítése miatt hajlamosabbak a lágyéksérv kialakulására, mivel a lágyékcsatorna területe náluk gyengébb. Az életkor előrehaladtával a hasfal izmai és szövetei gyengülnek, ami növeli a sérv kialakulásának kockázatát. Nőknél a lágyéksérv előfordulása ritkább, de nem kizárt, különösen terhesség vagy szülés után. Az öröklött hajlam, a nehéz fizikai munka, a krónikus köhögés és a székrekedés mind hozzájárulhatnak a lágyéksérv kialakulásához.