Az orvosi sorozatokban emlegetett érrendszeri betegség: az aneurizma

Ebben a bejegyzésünkben röviden bemutatjuk az aneurizma érrendszeri betegség okait és tüneteit. Akik rajonganak az orvosi sorozatokért, azok számára nem lesz ismeretlen ez a kifejezés, hiszen szinte minden részben hallani. De Ön tudja, hogy mit takar pontosan ez az egészségügyi probléma? És azt, hogy hogyan alakul ki? A részleteket megtudhatja, ha elolvassa a cikket.
tovább olvasom...
Szerző: Szabó Zoltán József
Az aneurizma sok esetben tünetmentes, különösen, ha kicsi. Azonban az aneurizma lehetséges tünetei, kockázatai és szövődményei közé tartozik a repedés és a trombózis, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek. Az aneurizma tünetei közé tartozhatnak a súlyos fejfájás és mellkasi fájdalom, különösen az agyi és hasi aorta aneurizmák esetében. Fontos felismerni a korai figyelmeztető jeleket, hogy megelőzzük a súlyos szövődményeket.
Ebben a bejegyzésünkben röviden bemutatjuk az aneurizma érrendszeri betegség okait és tüneteit. Akik rajonganak az orvosi sorozatokért – amikből szép számmal akad a különböző tévécsatornákon új és már klasszikusnak számító is –, azok számára nem lesz ismeretlen ez a kifejezés. De Ön tudja, hogy mit takar pontosan ez az egészségügyi probléma? És azt, hogy hogyan alakul ki? Lássuk hát!
Mi az aneurizma?
Az aneurizma az ér falának kiboltosulását jelenti, amely az érfal meggyengülése miatt alakul ki. Ez az állapot az érfal elmeszesedése következtében is kialakulhat. Bár az aneurizma ritka, a népesség 1-5%-át érinti, és bármely artérián megjelenhet. Vannak azonban olyan helyek, ahol gyakrabban fordul elő, például az agyi ereken vagy a hasi aortán. Az aneurizma kialakulása miatt az ér falának meggyengülése és kiboltosulása következik be, ami komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.
Az aneurizma típusai
Az aneurizma sok esetben tünetmentes, és gyakran véletlenül fedezik fel. Az aneurizma nagyságának növekedésével a ruptura, vagyis az elvékonyodott érfal megrepedésének veszélye is nő. Az aneurizma általában lassan növekszik, és gyakran nem okoz tüneteket. Azonban, ha egy bizonyos nagyságot elér, megrepedhet, ami belső vérzést okozhat. Ez a belső vérzés tünetekkel járhat, és a megrepedt ér méretétől függően életveszélyes állapotot is előidézhet. Az aneurizma típusai közé tartozik az agyi aneurizma, a hasi aorta aneurizma és az aorta aneurizma, amelyek mind különböző tüneteket és kockázatokat hordoznak magukban.
Miért alakul ki az aneurizma?
Az aneurizma vagy más néven ütőértágulat elsősorban örökletes tényezők, valamint idősebb korban az érelmeszesedés következtében alakul ki. A betegség jellemzője, hogy a különféle kiváltó tényezők miatt a meggyengült érfal megreped, az így keletkező résben pedig összegyűlik a vér, egy kitüremkedést hozva létre. A betegség jelentkezhet az artérián, az aortán, de az aorta hasi szakaszán is.
Az ér falának meggyengülését számtalan okra lehet visszavezetni. Az egyik az örökletes tényezők, amik ellen, sajnos, semmit nem lehet tenni. A másik csoportba azok a gyakran káros életviteli szokások tartoznak, mint a dohányzás, vagy éppen a nem megfelelő táplálkozás. Ezeknek a rossz szokásoknak a következtében ugyanis megnő a koleszterinszint, megemelkedik a vérnyomás, illetve érelmeszesedés alakul ki.
A fenti tényezők mellett az ütőértágulat az olyan betegségek kísérője is lehet, mint a policisztás vesebetegség, amitől beszűkülhet a főverőér. Valamint egy szívinfarktus kísérőjeként is megjelenhet a szívizom hegesedő területén.
Mik az aneurizma érrendszeri betegség tünetei?
Előfordulhat, hogy egy életen át nem okoz tüneteket és panaszokat az aneurizma érrendszeri betegség, mert nem reped ki, így nem alakul vérzés, ezért soha nem is veszik észre. Más esetekben olyan, egyébként más egészségügyi problémákra jellemző tüneteket produkál, amikből csak átfogó vizsgálatok után derül fény a valódi problémára.
Az agyi aneurizma esetén az erős, még a fájdalomcsillapítókra sem reagáló fejfájás utalhat arra, hogy megindult a vérzés. A fejfájást kísérheti még émelygés és a tarkó merevsége is, ezért az ilyen jeleket mindenképpen komolyan kell venni. Különösen akkor, ha valakinek a családjában már előfordult a betegség, hiszen könnyen lehet, hogy esetleg más is örökölte a rokonságban. Az agyi aneurizma legsúlyosabb szövődménye az agyvérzés (stroke) lehet, ami maradandó idegi károsodással is járhat.
Ha az aneurizma például a tüdőartériában vagy az agyban alakul ki, különösen kritikus lehet, mivel ezek az állapotok súlyos szövődményekkel járhatnak, és azonnali orvosi beavatkozást igényelnek.
A szív aneurizma gyakran a szívinfarktusra emlékeztető tüneteket produkál. Emellett a szív működésének romlása miatt ritmuszavarok és szívelégtelenség alakulhat ki, amitől a beteg nehézlégzést tapasztalhat, és fáradékonnyá válhat.
Hogyan diagnosztizálható az aneurizma?
Az aneurizma diagnosztizálása gyakran véletlenül történik, például hasi ultrahang, szívultrahang, CT- vagy MR-vizsgálat során. Az anamnézisfelvétel és a tünetek részletes átbeszélése után képalkotó vizsgálatokkal, mint a CT-angiográfia és MR-angiográfia, határozzák meg az aneurizma kiterjedését és méretét, valamint a szakadás veszélyét. Az aneurizma célirányos szűrésére általában a nagyobb kockázattal bíró egyének esetében kerül sor, például 60 év felett, dohányosok, magas vérnyomás betegségben szenvedők, illetve érelmeszesedésben szenvedő betegek esetében. A genetikai hajlammal rendelkezők körében is gyakran alkalmaznak képalkotó eljárásokat, mint az ultrahang, CT vagy MRI, az aneurizma korai felismerése érdekében.
Az aneurizma megelőzése és szövődményei
Az aneurizma biztos megelőzésére nincs mód, azonban a rizikófaktorok kiiktatásával csökkenthető az előfordulásuk. A dohányzás mellőzése, a vérnyomás megfelelő szinten tartása és az egészséges táplálkozás mind hozzájárulhatnak az aneurizma megelőzéséhez. Az aneurizmák méretbeli növekedése megelőzhető a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kezelésével. Az aneurizma veszélye, hogy a kitágult érszakaszban a vér áramlásának lassulása miatt könnyebben képződik vérrög, ami trombózist, az érfalról leszakadva pedig embóliát okozhat. Az aneurizma megjelenése esetén fontos a rendszeres kontrollvizsgálat. Az aneurizma szakadása, elhelyezkedéstől függően, vérzést eredményezhet, ami keringési elégtelenséghez és akár halálhoz is vezethet.
Hogyan lehet az aneurizma kezelése?
Az aneurizma érrendszeri betegség diagnosztizálása általában véletlenül történik, és valamilyen más okból végzett ultrahangnak köszönhetően veszik észre. Amennyiben nem reped meg, a kezelésére nincs is szükség – azaz nem kell feltétlenül műteni –, de a betegség rendszeres nyomonkövetése fontos. Az aneurizma kezelése során figyelni kell a méret és növekedés monitorozására, mivel a kezeletlen aneurizmák komplikációkat okozhatnak. Oda kell figyelni emellett a vérnyomás megfelelő szinten tartására, valamint a helyes táplálkozásra és a dohányzás mellőzésére is, amikkel megelőzhető az aneurizma elpattanása. Lehetséges eredmények, tünetek, kockázatok és komplikációk is felmerülhetnek az aneurizmák kapcsán, ezért fontos a megfelelő kezelés és követés.
Ha azonban az ütőértágulat már túlságosan nagy, és emiatt megnő annak a kockázata, hogy megreped, akkor el kell végezni az operációt: ilyenkor vagy pótolják a szóban forgó eret, vagy úgynevezett sztentet ültetnek be, ami egy hálós falú, leggyakrabban fémből készült cső. Az aneurizma kezelése magában foglalhatja az orvosi megfigyelést, életmódbeli változtatásokat és sebészeti beavatkozásokat az aneurizma méretétől és kockázati tényezőitől függően.
A kapcsolódó terméket érdemes webáruházunkban keresnie, kínálatunkban kizárólag megbízható gyártók árucikkeit forgalmazzuk.