Lágyéksérvvel fiatalon kevesen küzdenek, szám szerint százból két embert érint ez a probléma, azonban 50 felett jelentősen megnövekszik ez az arány. A lágyéksérv leginkább a férfiakat érinti, azonban ők is legritkább esetben vannak vele tisztában, hogy milyen tünetekre kell figyelni, illetve hogyan zajlik a lágyéksérv kezelése, mivel kerülhetik el a kialakulását. Íme a részletek:
Szerző: Szabó Zoltán József
A lágyéksérvek az összes sérv 80%-át alkotják, míg a combsérvek 10%-kal, a köldöksérv és a ritka sérvek 5-5%-kal vesznek részt a statisztikában. Pl. 1000 újszülött esetében 10 lágyéksérv fordul elő. A 25 év feletti férfiaknál az előfordulás már 2%-os, és ez 50 éves kor után meredeken nő. Nőknél a lágyéksérv előfordulása 1% alatti.
A lágyéksérvről leginkább akkor beszélünk, ha az úgynevezett sérvkapun kitüremkedik valamilyen belső szerv (pl. bél) vagy szövet (pl. zsírszövet). A problémával többségében férfiak küzdenek, hiszen náluk a lágyékcsatorna területe rendkívül gyenge. Ez lehet veleszületett probléma, de kialakulhat külső hatások miatt is.
A lágyéksérvnek két típusát különböztetjük meg, az egyenes, vagyis direkt és a ferde, vagyis az indirekt sérvet. Indirekt sérv esetén a sérvtartalom a lágyékcsatornán keresztül, míg direkt sérv esetén a meggyengült hasfalon át jut le a herékhez vagy nők esetén a nagyajkakhoz. Férfiaknál az indirekt (oldalsó vagy laterális) sérv esetén a sérvtartalom a herék leszállásának vonalát követve a lágyékcsatornán keresztül, a heréhez futó erek, idegek és az ondóvezeték mentén akár a herezacskóba is lejuthat. Nők esetében a lágyékcsatornát kitöltő, a méhet tartó kerek méhszalag mentén türemkedik ki a sérvtömlő a nagyajkak felé.
Kialakulása leginkább az öröklött hajlam számlájára írható, de közvetlen kiváltó okai is lehetnek. Ilyen a szülés, az erőltetett székelés és a súlyemelés. Továbbá kockázati tényezőként tartják számon a dohányzást, a gyakori köhögéssel járó betegségeket, az aranyeret, valamint a vizelési és székelési nehézségeket is.
Kezdeti szakaszban ritkán lehet megállapítani, hogy mi okozza a panaszokat, ilyenkor jellemzően az alhas tájékán jelentkezik szúró, nyomó érzés. Ebben az állapotban ultrahanggal lehet kimutatni a kezdődő sérvet.
A következő szakaszban már könnyebb felismerni a kidudorodás miatt, azonban a túlsúlyos betegek esetében ez sem egyértelmű, hiszen a jelentős zsírréteg takarja az előretoluló szerveket. A fájdalom intenzitása is egyéni, ez függ a beteg fájdalomküszöbétől és attól is, hogy a sérv melyik ideget nyomja.
A lágyékcsatorna ujjal történő tapintása alkalmas a kezdődő sérvek diagnosztizálására is. Fekvő helyzetben a sérv rendszerint megkisebbedik, de el is tűnhet: ilyenkor a lágyékcsatorna tapintása közben az orvos köhögésre szólítja fel a beteget, és a hasűri nyomásfokozódás következtében a sérvtartalom megjelenik a csatornában. Amennyiben a sérvfekvő helyzetben is előboltosul, nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a sérvtartalom visszahelyezhető-e a hasüregbe. Ha a sérvtartalom “kitapad” a sérvtömlőhöz, a visszahelyezés már nem lehetséges. Ha a sérvtartalom vissza is helyezhető a hasüregbe, a tömlő, ami odanő a környező szövetekhez, sohasem. Így a nyitott sérvkapu miatt - amikor a beteg ismét feláll vagy erőlködik -, a sérvtartalom ismét kicsúszik a hasüregből.
Forduljon orvoshoz
Ha lágyéksérvnek megfelelő tüneteket észlel, minden esetben forduljon a háziorvosához, aki megvizsgálja, és szükség esetén a megfelelő sebészetre irányítja! A lágyéksérv csak műtéti úton szüntethető meg, kezelés nélkül tovább növekszik, illetve veszélyes szövődmények alakulhatnak ki. Ezért érdemes már az észlelés korai szakaszában megkezdeni a vizsgálatokat. Ilyenkor előre tervezett műtéttel teljes gyógyulás érhető el.
Kizáródás esetén súlyos egészségügyi problémák, mint például bélelzáródás és akár halálos kimenetelű szövődmények is előfordulhatnak.
Ha a lágyéksérv kizáródására jellemző tüneteket észlel – láz, hirtelen megjelenő, kifejezetten erős lágyéktáji fájdalom, hányás, székelési képtelenség, vöröses-lilás lágyéktáji elszíneződés –, mielőbb keresse fel a területileg illetékes sebészeti sürgősségi ügyeletet.
A lágyéksérv diagnosztizálása általában fizikális vizsgálattal történik, amelynek során az orvos tapintással vizsgálja a lágyék területét. A vizsgálat során az orvos megvizsgálja a sérvet, álló és fekvő helyzetben is, hogy a sérvtartalom (bél, zsírszövet vagy cseplesz) enyhe nyomással visszahelyezhető-e a sérvkapun keresztül a hasüregbe. Bizonytalan lágyéktáji duzzanat vagy duzzanat nélküli lágyéktáji fájdalom esetén további vizsgálatokra lehet szükség. Az ultrahangvizsgálat hasznos kiegészítője a fizikális vizsgálatnak, mivel pontos képet ad a sérv méretéről és elhelyezkedéséről. Az időben történő diagnózis kulcsfontosságú a megfelelő kezelés megkezdéséhez és a szövődmények elkerüléséhez.
A lágyéksérv kezelése műtét nélkül általában nem lehetséges, mivel a sérvet csak műtéti úton lehet véglegesen megoldani. Azonban, a műtét előtt vagy a műtétet követően, bizonyos esetekben, a lágyéksérv kezelése műtét nélkül is lehetséges. A lágyéksérv kezelése műtét nélkül általában a sérvkötők és sérvnadrágok viselésével történik. Ezek a speciális eszközök hatékonyan támasztják meg a hastájékot, amivel megelőzhető a hasizmok elernyedése és a sérv súlyosbodása.
A sérvkötők és sérvnadrágok beépíthető betétrészekkel rendelkeznek, amelyek kiegyensúlyozott kompressziós hatást gyakorolnak a lágyéktájékra. Ez a kompresszió csökkenti a fájdalmat és a sérv tüneteit, valamint segít megelőzni a sérv kizáródását. A lágyéksérv kezelése műtét nélkül tehát elsősorban a fájdalom csökkentésére és a tünetek enyhítésére irányul.
Ezen kívül, a gyógytorna és a fizioterápia is fontos szerepet játszik a lágyéksérv kezelése során. A gyógytorna és a fizioterápia segít a hasizmok erősítésében, ami hozzájárulhat a sérv tüneteinek enyhítéséhez és a sérv súlyosbodásának megelőzéséhez. Bár a lágyéksérv végleges megoldása műtétet igényel, ezek a nem műtéti kezelési módszerek hasznosak lehetnek a műtét előtti és utáni időszakban.
A lágyéksérv kezelése szinte kivétel nélkül műtéti beavatkozással történik. Sérvek esetén a laparoszkópos műtét különösen ajánlott, különösen azoknál a betegeknél, akik nehéz fizikai munkát végeznek vagy sportolók, valamint kétoldali lágyéksérv vagy kiújuló sérv esetén. A kivételes esetek azok, mikor a beteget rossz általános állapota miatt nem lehet operálni, ilyenkor sérvnadrág vagy sérvkötő alkalmazása jöhet szóba. A műtét során az orvosok eltávolítják a sérvtömlőt, és megerősítik a lágyékcsatorna hátsó falát. A hagyományos beavatkozások esetén a kiújulás gyakori, de modern technikát alkalmazva ennek esélye minimálisra csökkenthető.
Napjainkban már elérhető az a műtéti eljárás, melynek során egy szövetbarát, nem felszívódó hálót helyeznek a lágyékcsatorna hátsó falára, és néhány öltéssel rögzítik. Ezzel a módszerrel nem csak a kiújulás esélye minimalizálható, hanem a gyógyulás folyamata is gyorsabbá tehető.
Műtét után jellemzően már másnap felkelhet a beteg, ami a trombózis és a légzési szövődmények elkerülése miatt is kiemelkedő fontosságú. A műtétet követő 6 hétig kerülni kell az erősebb fizikai megterhelést, de 2-3 hét után a könnyebb mozgásformák már engedélyezettek. A lehetséges komplikációk közé sorolják az általános műtéti kockázatokat – például sebgyógyulási zavar –, a túlérzékenységi reakciókat és a beültetett hálóval szembeni védekező reakciót, továbbá a lágyéki csatornában is keletkezhet fájdalom, amennyiben a beavatkozás során megsérültek az idegek. Ritka esetekben ismét kialakulhat a sérv, melyet ismét meg kell műteni, de zömében nem szoktak panaszok jelentkezni a műtétet követően.
A lágyéksérv műtét során számos fontos szempontot kell figyelembe venni a sikeres beavatkozás érdekében. Először is, a sebésznek teljes mértékben el kell távolítania a sérvet, és meg kell erősítenie a hasfalat. Ez biztosítja, hogy a sérv ne újuljon ki, és a beteg gyorsan felépüljön.
A műtét során a sebésznek zárnia kell a sérvkaput, amelyen keresztül a sérvtartalom kitüremkedett. Ez a lépés elengedhetetlen a hasfal integritásának helyreállításához és a további sérvek kialakulásának megelőzéséhez. A hasfal megerősítése érdekében gyakran alkalmaznak szövetbarát, nem felszívódó hálót, amelyet néhány öltéssel rögzítenek a helyére. Ez a háló segít megelőzni a sérv kiújulását és gyorsítja a gyógyulási folyamatot.
A műtét során a sebésznek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy ne sértse meg a környező idegeket és szöveteket. Az idegek sérülése fájdalmat és egyéb komplikációkat okozhat a műtét után. Ezért a sebésznek precízen és óvatosan kell eljárnia a beavatkozás során.
Végül, a műtét után a betegnek követnie kell az orvos utasításait a megfelelő pihenés és a fizikai aktivitás fokozatos visszaállítása érdekében. A műtét utáni ellátás és a rendszeres orvosi ellenőrzés biztosítja, hogy a gyógyulás megfelelő ütemben haladjon, és időben felismerhetők legyenek az esetleges komplikációk.
A lágyéksérv szabadon tud közlekedni a hasfal nyílásán a lágyék és a hasüreg között, azonban előfordulhat, hogy a sérvtartalom nem képes már visszahúzódni vagy nem helyezhető vissza a hasűrbe.
Azonnal hívja a mentőket, ha lágyéksérve van, és az alábbi tüneteket észleli:
A lágyéksérv megelőzése érdekében fontos a megfelelő testtartás, a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott táplálkozás. A nehéz fizikai munka és a krónikus köhögés is hozzájárulhat a lágyéksérv kialakulásához, ezért ezeket a tényezőket minimalizálni kell. A székrekedés és az elhízás szintén növeli a lágyéksérv kialakulásának kockázatát, így a megfelelő étrend és a rendszeres testmozgás elengedhetetlen. Kerülje a hirtelen, nagy erőkifejtést igénylő tevékenységeket, és figyeljen oda a helyes emelési technikákra. A dohányzás elhagyása és a légzőszervi betegségek kezelése szintén segíthet a lágyéksérv megelőzésében.
A lágyéksérv műtét utáni ellátása kulcsfontosságú a gyors és sikeres gyógyulás érdekében. A műtét után fontos a megfelelő pihenés és a fájdalomcsillapítás. A betegnek javasolt, hogy a műtétet követő első napokban kerülje a megerőltető tevékenységeket, és fokozatosan térjen vissza a normál napi rutinjához. A műtét után 2-3 héttel már megengedett a könnyebb testgyakorlás, de a nehéz fizikai munkát és az intenzív sportokat legalább 6 hétig kerülni kell. A felépülést a normál étrend olyan változata segíti, amely megakadályozza a székrekedést: fontos a rostokban gazdag élelmiszerek fogyasztása. A műtét utáni rendszeres orvosi ellenőrzés biztosítja, hogy a gyógyulás megfelelő ütemben haladjon, és időben felismerhetők legyenek az esetleges komplikációk.
A sérvnadrágok és sérvkötők megelőzés céljából és műtét után is javasolt gyógyászati segédeszközök. Ezek a speciális, rugalmas anyagból készült kompressziós termékek hatékonyan támasztják meg a hastájékot, amivel megelőzhető a hasizmok elernyedése. A beépíthető betétrészeknek köszönhetően az ágyékra kiegyensúlyozott kompressziós hatást gyakorol, ami csökkenti a sérvkizáródás veszélyét. Az Értéksziget Beteggondozás kínálja a legnagyobb választékot a sérvkezeléshez szükséges segédeszközökből, így érdemes nálunk körülnézni.
Vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken! Amennyiben Önnek is sérvkötőre vagy sérvnadrágra van szüksége, esetleg további kérdései lennének a termékekkel kapcsolatban,
A lágyéksérv előfordulása és gyakorisága a férfiaknál gyakoribb, mint a nőknél. A statisztikák szerint a lágyéksérv az összes sérv 80%-át teszi ki, és különösen gyakori az 50 év feletti férfiaknál. A férfiak anatómiai felépítése miatt hajlamosabbak a lágyéksérv kialakulására, mivel a lágyékcsatorna területe náluk gyengébb. Az életkor előrehaladtával a hasfal izmai és szövetei gyengülnek, ami növeli a sérv kialakulásának kockázatát. Nőknél a lágyéksérv előfordulása ritkább, de nem kizárt, különösen terhesség vagy szülés után. Az öröklött hajlam, a nehéz fizikai munka, a krónikus köhögés és a székrekedés mind hozzájárulhatnak a lágyéksérv kialakulásához.
Amikor az otthoni betegápolásról beszélünk, akkor alapvetően kétféle feltételnek kell hozzá teljesülnie. Az egyik a fizikai, vagyis a szükséges eszközök megléte, a másik pedig a mentális vagy lelki, ami az ápolást végző személy ilyen irányú képességeit érinti. Ha az egyik kevésbé áll rendelkezésre, sokkal nehezebb lesz az ápoltnak és ápolónak egyaránt. De miért is olyan olyan fontos ez a kettő?
A modern orvostechnikai eszközök között számos olyan található, amely különböző egészségügyi problémák esetén képes jelentősen javítani a mindennapi életminőséget. Ezek közé tartozik a haskötő és a hasi sérvkötő, amelyek hasonló elnevezésük ellenére eltérő célokra és feladatokra szolgálnak. De hogy milyen célt szolgálnak, milyen helyzetekben használhatók, arról olvashat ebben a cikkben.
Egy császármetszés után a kismamák felépülési ideje jóval hosszabb, mint egy természetes szülés után. A lábadozást azonban különféle eszközökkel gyorsabbá és kevésbé fájdalmassá lehet tenni, pl. haskötő használatával, amit nem véletlenül neveznek az újdonsült édesanyák társának. Orvosok rendszeresen ajánlják, mert leszorítja a hasat és a sebet, megtartja a hasfal izomzatát.
Az ödémát gyakran nem is nevezzük nevén. Sokszor csak annyit mondunk: „bedagadt a kezem” vagy „felpuffadt a lábfejem”. Az ödéma egy olyan tünet, amellyel az évek során valószínűleg mindannyian találkoztunk. A végtagok átmeneti bedagadása sokszor csak kellemetlen, de nem okoz problémát. Az ödéma nem véletlenül jelentkezik, és nem is távozik szövődmények nélkül. Figyeljünk oda rá!
Ezen az oldalon olyan akciós ajánlatokat talál, amelyeket csomagba rendeztünk a vásárlási szokások alapján, hogy jobban megérje Önnek egy csomagban megvenni, mint külön-külön. Megoldáscsomagjaink összetétele, a csomagok száma az érdeklődés és vásárlások arányában változhat, így tehát érdemes többször is megnézni ezt az oldalt. Maga a csomagajánlat az adott termékoldalon is megtalálható az Együtt jobban megéri! fülön.
Sokféle sérv létezik a köldöksérvtől kezdve a lágyéksérvig. Van, amit azonnal műteni kell, de ha nem feltétlenül szükséges, akkor nagyon sokan várnak vele - minél tovább próbálják halogatni a kés alá fekvést. Vannak eszközök és lehetőségek, amelyek segítenek a szinten tartásban, a halogatásban, azonban előbb-utóbb meg kell műteni. Lehetséges problémamentes élet sérvvel? igen.
