Sokszor felmerül a kérdés baráti beszélgetés vagy épp családi együttlét közben is, hogy vajon mérhető-e a fájdalom nagysága, és ha igen, milyen módon, hogyan? Mert ugye fájdalomérzet nagyon egyéni, szubjektív, függ pl. az érzékenységünktől, tűrőképességünktől stb. Ebben a bejegyzésben mutatunk pár érdekes mérési módot, amivel kicsit objektíven is mérhetjük a fájdalmat.
Szerző: Szabó Zoltán József
Amikor a fájdalomérzet kerül szóba, illetve annak objektív mérése, akkor sokan kételkednek, hiszen egy teljesen szubjektív dologról van szó, amit ráadásul számos tényező befolyásolhat. A kérdés azonban gyakran elhangzik orvosoktól is, hogy egy 10-es skálán hová helyeznénk el a fájdalom nagyságát. A pontos választ erre szinte lehetetlen megadni, de léteznek olyan tesztek, amikkel meghatározható, vagyis, ha úgy tetszik, objektíven mérhető ez a paraméter.
Mielőtt részletesebben belemennénk, hogy hogyan is mérhető a fájdalomérzet, azt is érdemes megnézni, hogy milyen fajta fájdalmak léteznek a mozgásszerveket illetően. Ezeknek ugyanis többféle formája létezik, ezeket tekintjük most át.
A fájdalom tehát lehet:
Ezenkívül a fájdalom helye és jellege (hasogató, lüktető, égő stb.) is mérvadó, valamint az is számít, hogy milyen fájdalomcsillapító módszerek használtak eddig, és milyen tényezők befolyásolták az erősségét.
A mozgásszervi fájdalmak mérésére többféle módszer is létezik a multidimenzionális kérdőívektől az egyszerűbb analóg, numerikus skálákig. Sőt, gyerekek számára is kitaláltak egy metódust, ahol nem számok fejezik ki a fájdalom erősségét, hanem mosolygós vagy sírós arcok.
Egy másik hasznos eszköz a fájdalom napló, amely segít nyomon követni a fájdalom intenzitását és gyakoriságát az idő múlásával.
Ezek után vegyük sorra, hogy hogyan is határozható meg a fájdalomérzet az egyes eljárások alapján!
Ez egy viszonylag egyszerű módszer, ahol mindössze azt kell a betegnek értékelnie, hogy egy 0-tól 4-ig terjedő skálán mekkora fájdalmat érez. A nulla azt jelenti, hogy nincs fájdalom, a négy pedig azt, hogy elviselhetetlen az érzet. Léteznek 1-től 10-ig terjedő skálák is, de a lényeg ott is ugyanaz.
Ez tulajdonképpen egy egyenlő részekre osztott egyenes vonal – 20 vagy 100 részre osztott –, aminek egyik végpontja az egyáltalán nem fáj, a másik az elviselhetetlen fájdalom, a betegnek pedig ezen kell bejelölnie az általa érzett fájdalom nagyságát.
A numerikus skála egy egyszerű, de hatékony eszköz a fájdalom mérésére, amelyet széles körben használnak a kórházakban és orvosi rendelőkben. Ez a skála 0-tól 10-ig terjed, ahol a 0 azt jelenti, hogy „egyáltalán nem fáj”, míg a 10 az „elviselhetetlen fájdalmat” jelöli. A betegeknek ezen a skálán kell megadniuk a fájdalom intenzitását, ami segít az orvosoknak és ápolóknak jobban megérteni a fájdalom jellegét és mértékét.
A numerikus skála használata objektív módon méri a fájdalmat, mivel konkrét számértéket rendel a fájdalomérzethez. Ugyanakkor szubjektív is, hiszen a páciens saját érzései alapján adja meg a fájdalom intenzitását. Ez a kettősség lehetővé teszi, hogy az orvosok és ápolók pontosabb képet kapjanak a beteg állapotáról, és ennek megfelelően alakítsák a fájdalomcsillapító kezelést.
Például, ha egy beteg 7-es értéket ad meg a skálán, az orvos tudja, hogy a fájdalom jelentős, és ennek megfelelően erősebb fájdalomcsillapítót írhat fel. Ezzel szemben egy 2-es érték esetén enyhébb kezelést alkalmazhatnak. A numerikus skála tehát nemcsak a fájdalom mérésére szolgál, hanem a kezelés hatékonyságának nyomon követésére is.
A numerikus skála használata általános a kórházakban és az orvosi rendelőkben, mivel egyszerű és gyors módja a fájdalom felmérésének. Ez a módszer különösen hasznos olyan esetekben, amikor a fájdalom intenzitása gyorsan változhat, például műtét utáni fájdalom vagy akut sérülések esetén. Az orvosok és ápolók így folyamatosan nyomon követhetik a beteg állapotát, és szükség esetén azonnal beavatkozhatnak.
Összességében a numerikus skála egy hatékony eszköz a fájdalom mérésére és kezelésére, amely segít az orvosoknak és ápolóknak a betegek állapotának pontosabb megértésében és a megfelelő kezelési terv kialakításában.
A skót nővér által 1968-ban kidolgozott módszer segítségével a mozgásszervi betegségek esetén jelentkező fájdalom félig objektív módon mérhető. A vizsgálat során az orvos nyomást fejt ki az inak, ízületek stb. egyes pontjaira, miközben a beteg reakcióit is megfigyeli.
Ennek alapján egy négyes skálán értékeli a kapott választ, ahol az 1 pont azt jelenti, hogy nincs fájdalom, a 4 pont pedig azt, ha a páciens szóban jelzi a fájdalmat, ez az arcán is látható, valamint elhúzza a beteg testrészt. Bár ez a módszer sem nevezhető tökéletesnek, de például a rheumatoid arthritises betegek esetén egész jól használható.
Vagyis a kérdés továbbra is kérdés marad, hiszen a páciens egyéni érzékenységétől függ, hogy milyen erősnek érzi és írja le a fájdalmat, de egy alapos vizsgálat során ez viszonylag pontosan behatárolható.
Fontos, hogy ha fájdalomérzet jelentkezik, és az hosszabb ideig fennáll, vagy időről időre előjön, akkor szakorvost kell felkeresni. Addig pedig meg lehet próbálkozni a különféle otthoni módszerekkel, például borogatásokkal, amikkel enyhíthetők a kellemetlen tünetek.
Nézzen körül webáruházunkban, biztosan talál megfelelő terméket a problémájára.
A számítógép előtt eltöltött rengeteg időnek köszönhetően megjelenik a csukló fájdalma is. Akik régóta számítógépes munkával keresik a kenyerüket, azoknak nem lehet ismeretlen a csuklóalagút szindróma és az ínhüvelygyulladás neve, de azzal már kevesebben vannak tisztában, hogy ez a fájdalmon kívül valójában mit is takar. Ebben a bejegyzésben erre igyekszünk a figyelmet ráfordítani.
Aki tartósan számítógép előtt dolgozik, biztosan érezte már nem egyszer, hogy az egyhelyben üléstől tetőtől talpig merevvé vált az egész teste. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a legtöbb ember helytelen testtartással ül a gép előtt, a merev nyakizom kialakulása szinte garantált. Tehetünk ellene bármit is? - mutatunk pár praktikus gyógymódot.
Az öntapadó fásli (rugalmas pólya) egyszerű és hatékony megoldás sérülések rögzítésére, amely kényelmesen használható, miközben megfelelő támaszt biztosít. Ideális sportolóknak és mindennapi használatra, ha gyorsan és biztonságosan szeretné ellátni kisebb sérüléseit. Különféle egészségügyi és higiéniai célokra is alkalmazható, ezért praktikus és sokoldalú eszköz a mindennapokban.
A borogatás az otthoni fájdalomcsillapítás egyik legpraktikusabb eszköze. Olyan hőterápiás kezelést biztosít, amely mélyen az izmokba hatolva fejti ki hatását, miközben hűti vagy melegíti az érintett területet. A terápiák alkalmazásával hatékonyan enyhíthetők a különböző fájdalmak, csökkenthetők a gyulladások, kezelhetők a sérülések és elősegíthető a gyógyulási folyamat.
Mivel még csak most ismerkedik az otthoni betegápolással, gondozással, abszolút természetes, hogy számos kérdése van, sőt még kételyek is felmerülnek. Ebben a cikkben azokat az alapvető tudnivalókat gyűjtöttem össze, amelyeket ismernie kell. Végig vezetem ezeken a lépéseken, és segítek felkészülni a mindennapok kihívásaira, hogy kellőképpen felkészült legyen.
Köztudott, hogy nagyon keveset törődünk a lábápolással, azon belül pedig a kislábujjal különösen keveset foglalkozunk. Nyomorgatjuk a szűk cipőben, ha bepirosodik, szinte oda sem figyelünk. Csak akkor kezdünk el törődni vele, amikor már fáj, és emiatt állandó figyelmet érdemel. Sok oka lehet ennek, amiből most néhányat megmutatunk a praktikus megoldással együtt.
